A nyár végének közeledtével és a tanévkezdési időszakban talán senkinek sem kell különösebben magyarázni, hogy a vásárlási láz bizony könnyen el tud hatalmasodni rajtunk. Ilyenkor hajlamosak vagyunk boltról-boltra járni és pénztárcát nem kímélve minden bankónktól megszabadulni. Érdemes azonban néha megállni, és elgondolkozni azon, mennyire szolgáljuk környezetünket a mértéktelen vásárlással!
Sokak számára ismerősen csenghet a ,,Mondj nemet 30 napig az ÚJ ruháknak!” nevű kezdeményezés, ami végül megnyerte a szeptemberi hónapnak a környezettudatosság hónapja címet. Ezzel a jelmondattal indította útjára a ’Használt ruha szeptembert’ egy brit nonprofit szervezet [Oxfam], hogy felhívja a figyelmet a fenntartható divat fontosságára, és az ehhez kapcsolódó környezeti tényezőkre, melynek iparági vonatkozásán túl, a fogyasztói felelősségét is mérlegelni kell. Kezdeményezésük esszenciája nem pusztán a divatipar megreformálása volt, de ennek részeként a fogyasztók tudatos vásárlásra ösztönzése is.
Általánosságban elmondható, hogy ruhatárunk 50%-át egyáltalán nem használjuk. A FashionUnited adatai alapján, a belgák gardróbszekrényük 62%-át egyszer sem viselték az elmúlt 12 hónapban. Az Egyesült Királyságban percenként két tonna új ruhát vásárolnak az emberek. Gondoljunk csak bele: Két tonna ruha percenként? Ez a fajta pazarlás elképesztő mennyiségű szemetet termel, és az anyag előállításához szükséges vízmennyiségről akkor még nem is beszéltünk. Egy farmernadrág előállításához közel 10 ezer liter víz szükséges. Ha egy ember átlagosan 3 liter vizet iszik meg naponta, úgy ez több mint 9 évi vízmennyiség fogyasztásának felel meg.
Ugyan mit tehetünk ez ellen egyéni szinten? Nagyon is sokat! Amikor legközelebb ránk tör a ’shopping’ láz, vagy mielőtt kosárba tennénk a kiszemelt darabot, érdemes végig gondolnunk, hogy nincs-e már hasonló ruhánk a szekrényben, mely régi felsőink nyerhetnek új külsőt egy kis ráncfelvarrással, vagy hozzá tudunk e jutni a kívánt darabhoz másodkézből, anélkül hogy új ruhát vásárolnánk?
Ma már Magyarországon is növekszik azon tudatos vásárlók tábora, akik különböző alternatív megoldásokat keresnek a fenntartható divat támogatására. Számukra kínálhatnak lehetőséget a különböző ,,second hand” üzletek, melyek itthon 20-25 éve kezdtek elterjedni. A magyar használtruha-piac legnagyobb résztvevője a Háda, ahol a cég külön figyelmet fordít a darabáras, majd kilós, és végül diszkontokban megmaradó és a Magyarországon nem eladható ruhák kezelésére. A megmaradt áruk nagy része Afrika szegényebb országaiban talál új gazdára, míg a ruhaként már nem hordható darabok géprongyként kerülnek értékesítésre. A használtruha feldolgozás folyamatában a végső maradék áru sem végzi szemétként, hanem akár szálaikra bontva vagy alternatív tüzelőanyag formájában kerül újra hasznosításra.
A használt ruha üzleteknek és üzletláncoknak megvan az az előnye is, hogy az összes létező fazonnal, márkával, gazdag szín- és mintavilággal a maga egyediségében találkozhatunk, miközben mérsékelten a környezetet is támogathatjuk. A másodkezű darabok kincsvadászata pedig a költséghatékonyság és a válogatás örömén túl, talán bolygónknak is segítünk.
Ne feledd, ha szeptember, akkor használt ruha hónap! Találd meg a számodra legmegfelelőbb alternatív megoldást, amivel azonosulni tudsz, és mondj igent a 30 napos kihívásra! Mondj nemet 30 napig az új ruháknak!
https://femina.hu/szepseg/ruhavasarlas-elleni-kihivasok/
https://www.turistamagazin.hu/hir/biztos-hogy-szukseged-van-ennyi-uj-ruhara
